Pozicionálás
A vidéki rendőr Pestre kerül, és a Duna parton teljesít szolgálatot. Tetszene neki a dolog, ám a taxisok állandó beszólásaikkal megkeserítik az életét.
- Mi van bugris? Láttál már vizet?
- Semmi dolgod, tahókám?
- Vigyázz, bele ne szédülj!
A rendőr elhatározza, hogy kivívja a tiszteletüket. Töri a fejét, gondolkodik, mi is lenne a legmegfelelőbb dolog. Aztán rájön: megtanul járni a vízen. Ettől leesik az álla mindenkinek, és a taxisok is tisztelni fogják.
Hónapokon keresztül gyakorol elszántan. Nem adja fel. És a kitartásának egy nap meg is van az eredménye: tud járni a vízen.
Lesi a taxisokat, és ahogy meglátja az elsőt, rálép a vízre, és kezd befelé sétálni. Háta mögött hallja a fékcsikorgást, ahogy a kocsi leblokkol. Aztán hallja a sofőr rekedtes hangját:
- Mi van bunkó? Nem tudsz úszni?
Ki van hatással az életedre? Kinek engeded meg, hogy hatással legyen az életedre? Kit tekintesz mértékadónak? Hogyan reagálsz?
Szeretem a fönti viccet, tele van összetett tanulságokkal. A rendőrünk pozitív módon reagál a piszkálódásokra. A legtöbben elbátorodnának, összetörne az önbecsülésük, ő nem. Ő kihívásnak tekinti a helyzetet, meg akarja mutatni, hogy tévednek a megítélésével kapcsolatosan. Ezzel együtt kudarcot vall ebben, a taxisok véleményét lehetetlen megváltoztatni.
Sokan egész életükben küzdenek például azért, hogy a szüleik elismerését megszerezzék, és hiába. Ha egy szülőnek nem szokása elismerést adni, ezt a szokását nagyon nehéz, gyakran lehetetlen megváltoztatni. Szinte látom, ahogy küzdesz, ahogy harcolsz, és legyőzöd az egész világot, és az apád ott áll a nappali közepén, a mellén összefont karokkal, összeszorított szájjal, és a világ minden kincséért sem mondaná ki: ez nagyszerű volt, fiam!
Tehát ha elismerésre vágysz, az eredmény szempontjából egyáltalán nem mindegy, kinek, kiknek az elismerését akarod kivívni. Gyakran ezen múlik a kudarc vagy a siker. Hová pozícionálod magad? Kikre figyelsz? Honnan várod az eredményt, a megoldást, a jutalmat?
Az sem mindegy természetesen, hogy az életed melyik területein hová pozícionálod magad.
Mik ezek a területek? Lássuk például a siker 7 faktorát!
Hadd tegyek fel ezekkel kapcsolatban néhány kérdést!
Van, aki őszinte önmagához, van, aki nem. Gyakran mondjuk: ne tedd fel a kérdést, ha nem akarod hallani rá a választ. Lehet, hogy nehéz meglátni a gerendát a saját szemedben, de ha minden igaz, könnyebb meglátni a szálkát a máséban.
Akkor nézzük ezt!
Arra a kérdésre, hogy jól mennek-e a dolgok a környezetedben, Magyarországban, vagy a világban, talán könnyebb válaszolni.
Ragadjunk ki néhány területet! Mi a helyzet a lelki egyensúllyal? Boldogok, elégedettek az emberek? Békében, harmóniában élnek? Nyugalom, segítőkészség és szeretet uralkodik a világban, vagy Magyarországon, esetleg a te szomszédságodban? Mi a helyzet az egészséggel? Rendben mennek a dolgok? Egyre több betegség kerül háttérbe, az emberek tömegei mind egészségesebbek, teli vannak energiával? És anyagilag?
Kit hibáztatunk, ha nem mennek jól a dolgok? Kitől várjuk a megoldást? Kit szidunk, kit okolunk mindenért? Önmagunkat?
Nemigen.
A hatalom a felelős. A hatalomnak kell megoldania a problémákat. Legyen az gazdasági vagy politikai, központi vagy helyi hatalom. Azon múlik, vagy bukik a dolog, hogy az elképzelésünk helyességére sikerül-e felhívnunk a DÖNTÉSHOZÓK figyelmét.
Ha valamit el akarok érni, akkor a hatalom felé igyekszem pozícionálni magam. Illetve ezt teszi az emberek döntő többsége.
- Ha a hatalom jobban végezné a dolgát, jobb lenne az egészségügy.
- Jobban fogja végezni a dolgát? Nem. Jobb lesz az egészségügy? Nem valószínű.
- De hát én nem tehetek semmit.
- Valóban nem? A saját egészségemért sem? Semmit?
Ha a hatalomhoz pozícionálom magam, akkor ez azt jelenti, hogy a hatalom kezébe teszem le az egészségemet.
- Ha olcsóbban működne az állam, növelni lehetne a kisemberek fizetését.
- Olcsóbban fog működni az állam? Nem. Növekedni fog a kisemberek jövedelme? Nem valószínű.
- De hát én nem tehetek semmit.
- Valóban nem? A saját jövedelmem érdekében sem? Semmit?
Ha a hatalomhoz pozícionálom magam, akkor ez azt jelenti, hogy a hatalom kezébe teszem le az anyagi helyzetemet.
- Ha a hatalom jobban végezné a dolgát, jobb lenne az életem.
- Jobban fogja végezni a dolgát? Nem. Jobb lesz az életed? Nem valószínű.
- De hát én nem tehetek semmit.
- Valóban nem? A saját életemért sem? Semmit?
Ha a hatalomhoz pozícionálom magam, akkor ez azt jelenti, hogy a hatalom kezébe teszem le az életemet.
Mi is szeretnénk felhívni erre a DÖNTÉSHOZÓK figyelmét. És azt mondjuk, hogy a te életed irányítása a te kezedben kell, hogy legyen. Legalábbis sokkal nagyobb mértékben, mint most. Te kell legyél a DÖNTÉSHOZÓ!
Látnod kell, mennyi minden múlik a pozícionáláson. Ha eredményt akarsz, ezen változtatnod kell! Nem csak a körülményektől függ az életed. A körülmények változnak, olykor nehezebben tudod elérni a célodat, olykor hátszéllel mész, de neked kell irányítani!
Én azt gondolom, hogy azokkal kell összefogni, akiknek hasonlóak az érdekeik, hasonlóak a céljaik, akik egyfelé kívánnak menni. Egy család boldogulásáért a család tagjai többet tehetnek, mint a mindenkor aktuális állam. Ugyanez a helyzet az egészséggel, az anyagi helyzettel, az elismeréssel, a harmóniával, és még sorolhatnám. Rengeteg kapacitás van körülötted, amit ki tudnál használni, ha arra figyelnél, és nem onnan várnád a megoldást, ahonnan hiába várod.
Itt egy példa: a munkanélküliség megoldását a hatalomtól várja szinte mindenki. Mark Granovetter doktori disszertációjában megkérdezte az embereket, hogy „ki segített nekik jelenlegi állásukat megtalálni. Mindig ugyanazt a választ kapta. Nem egy barát, csak egy ismerős...amikor állást keresünk, vagy híreket, egy új étterem beindítása vagy a legújabb divat elterjesztése a cél, akkor a gyenge kapcsolatok sokkal fontosabbak, mint a dédelgetett, erős barátságok." http://csaladiegyuttmukodes.network.hu/blog/csaladi-egyuttmukodes-blogja/a-gyenge-kapcsolatok
Nem azt mondom, hogy a hatalom nem jó semmire. Azt mondom, hogy ha elkezdesz körülnézni. Ha megkeresed a megfelelő kapcsolatokat, ha megteszed a megfelelő lépéseket, akkor más eredményt érsz el, mint a többség, aki várakozik, aki másra helyezi a felelősséget, aki nem megfelelően pozícionálja magát.
Anyagi téren az emberek 90-95%-a ki van szolgáltatva a maradék 5-10%-nak. Miért gondoljuk vajon, hogy ez a kisebbség, akinek a kezébe helyeztük a sorsunkat, úgy fog gondoskodni a sorsunkról, ahogy mi szeretnénk? Miért?
Azt gondolom, ugyanez a helyzet az egészség terén, az oktatás terén, de még az önértékelés, vagy az elérhető, méltó célok terén is. Szerintem gyakorlatilag az összes területen.
Tudunk ezen változtatni? Nem hiszem.
A legtöbb ember az akadályokhoz, a problémákhoz pozícionálja magát, pedig a lehetőségekhez kéne inkább!
A saját életünkön igenis tudunk változtatni!
Ha változtatunk azon, hogy kik és mi felé pozícionáljuk magunkat, az életünk más lehet, mint azoké, akik a kiszolgáltatottsághoz ragaszkodnak.
A Viktória Faktorok program segít átgondolni a helytelen pozícionálást, és segít a helyes pozícionálásban is.
http://viktoriafaktorok.hupont.hu/12